Szeretettel várjuk vendégeinket a Radó Pincében!

Legfeljebb 15-20 fős csoportok vendéglátására nyílik lehetőség, 6-8 fajta bor kóstolásával, bemutatásával, közben borkorcsolyák, hidegtál kínálásával. A területen a szőlő termesztésével kapcsolatos kérdések feltevése közben megtekinthető a széles, Dél-Baranyára néző panoráma

A borról

Először általánosságban, mi a bor? Aki még életében nem találkozott az "igazival", annak számára alkoholos ital, főleg az alkoholt hangsúlyozva. Akinek volt szerencséje részesülni néhányszor abban a varázslatban, csodában, igazi élményben, amit egy, a megfelelő helyen és időben elfogyasztott BOR- csupa nagybetűvel - jelent, az tudja, hogy itt egészen másról, sokkal többről van szó.
Az alkohol csak egy, bár nem jelentéktelen összetevője ennek az italnak. Sokkal fontosabb az a több évezredes kultúra, ami egy csillogó-villogó, illatozó pohár borból sugárzik. A bor kultúrtörténete, az emberiség kultúrtörténete.
Ha hagyjuk, akkor a bor szinte az összes érzékszervünkre hat:

• a hallásunkra, amikor kitöltjük egy szép üvegpohárba, élvezhetjük azt a kellemes csobogást, ahogy a bor a palackból a pohárba kerül.
• a látásunkra, ahogy a fény felé fordítjuk a borral félig töltött, talpas poharunkat, azt a sziporkázást, csillogást, ahogy a fényt megtöri a pohárban lévő bor.
• a szaglásunkra, ahogy a szánkhoz közelítve megforgatjuk, megtáncoltatjuk a bort a pohárban, élvezhetjük azokat a friss, üde parfümös illatokat, melyek a bornak jellemzői.
• és végül, ha a szánkba veszünk egy kortyot ebből a nemes italból, érezhetjük azt az íz-zamat kavalkádot, amit a szőlő és a belőle készült bor termelője számunkra a palackba zárt.

Ha mindezek után még vesszük a fáradtságot és belelapozunk abba a hatalmas irodalomba, amely a szőlő és a bor történetéről, a szőlő és a bor az egyes népek történetében játszott szerepéről szól, akkor joggal mondhatjuk, hogy a bor nem egyszerűen egy szomjoltó ital, hanem az emberi kultúra megtestesítője, a szellem, a szellem a palackban.
A jó bor fogyasztója, vagy termelője sohasem magányos, a bor fogyasztása élvezete szinte mindig társaságban, közösségben történik. Az ember, többek között a borral kapcsolatos élményeit is szereti megosztani másokkal. A bornak ez a másik fontos szerepe az ember életében, a közösségépítés, az emberek közötti érintkezés közvetlenebbé tétele, a feszültségek oldása.
Azt mondhatjuk, hogy a bor a legrövidebb út ember és ember között.

Radó István

Rövid Cirfandli történet

A Cirfandli szőlő, kutatók véleménye szerint Itáliából, a Como-i tó környékéről származik. Az ottani szőlőtermelők már nem termesztik, az emlékezetből is kiveszett. A szőlő ezután az Osztrák-Magyar Monarchia területén, Gumpoldskirchen-ben tűnt föl, ahonnan a pécsi káptalan az 1800-as évek közepén hozatta az első vesszőket a Mecsek aljára a Pécsi Püspökség szőlőjébe. Innen terjedt el városszerte és lett a pécsi tükék kedves és méltán híres bora. Úgy tűnik itt a Cirfandli hazára lelt, itt a Mecsek oldalon tudja azokat az értékeket legjobban kibontakoztatni, melyek ebben a szőlőben rejlenek.

A nagyüzemi szőlőtermelés előtérbe kerülésével és a régi, hagyományos pécsi szőlőterületek (Deindolok, Szkókó, Donátus) beépülésével a Cirfandli szinte feledésbe merült. Ez a szőlő igényli a tőkénkénti, szinte személyes törődést, a kézi munkát, a bora is több figyelmet követel a gazdájától, nem minden évben ad kimagasló, nagy minőséget. Mindezek ismeretében nagy elszántsággal kell rendelkeznie annak a gazdának, aki Cirfandli termelésére adja a fejét.

Hogy mégis miért szeretjük, és mi teszi ünnepek kedvelt borává a Cirfandlit?

Azért, mert amikor számára minden kedvezően alakul, olyan páratlan csodával ajándékoz meg minket, amellyel méltán büszkélkedhetünk vendégeink előtt.

A Cirfandli létezik száraz, félszáraz, félédes és édes kategóriában, ki erre, ki arra esküszik. Megegyeznek viszont abban, hogy ez a bor összetéveszthetetlen – a kategóriától függően – száraz, vagy mézes virágillatokkal, különleges évjáratokban erőteljes aszalvány illatokkal és ízekkel örvendezteti meg az ínyenceket.

Borának zamata fűszeres, savai könnyedek, elegánsak. Illata leginkább egy friss mezei virágcsokorra emlékeztet. Igazi példája a "hosszú" bornak, zamata, illata szánkban hosszú ideig megmarad.





Radó István